Megszabadulás a raktári kártevőktől

Megszabadulás a raktári kártevőktőlA termények raktározása, szárítása elengedhetetlen része a terményekkel való foglalkozásnak. Ahhoz azonban, hogy megfelelő mennyiségű pénzt kapjunk a megtermelt terményekért, annak kártevőktől mentesnek kell lennie. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megoldani.

Az első feladat a megelőzés, amihez szükség van a raktár tisztán tartására, karbantartására. A raktározási szezon előtt célszerű a raktárakat fertőtleníteni, mivel az előző évből maradt rovarok, kártevők könnyedén meg tudják fertőzni az idei termést is. A falakat és a tetőt is célszerű alaposan átvizsgálni, hogy a vízzárás megoldott legyen, mivel az átázott gabonába szívesebben fészkelik be magukat a kártevők is.

Ha már betakarítottuk a terményt, akkor figyelni kell folyamatosan, hogy vannak-e benne kártevők. Erre az egyik legnépszerűbb módszer a hőmérséklet mérése. A legtöbb termény ideális tárolási hőmérséklete 16-22 fok között mozog. Ha ennél magasabb (akár 10-15 fokkal is magasabb) hőmérsékletet mérünk, akkor jó eséllyel kártevőkkel van dolgunk.

A másik megoldás a több helyről történő mintavétel, és annak vizsgálata rostálással. Ha a minták alján mozgást észlelünk, akkor az a kártevők miatt van.

Ha szükség van kártevőirtásra, akkor minden esetben hívjunk szakembert, ilyen pl. a http://www.sabotox.hu/ terménygázosítással foglalkozó cég is. A szakember megvizsgálja a raktár állapotát, a fertőzöttség mértékét, és ennek függvényében javasol megoldási módszert, amit aztán igény esetén el is végez.

Szigetvár története

Szigetvár történeteA mai Szigetvár területe már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, erről kőkori, bronzkori leletek egyaránt tanúskodnak. A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére.

Írott formában a város neve 1391-ben fordult először elő, A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Török család birtokába került. A Török család leghíresebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő alakítását, építését az 1530-as években. Ehhez a várhoz és ostromához kapcsolódik a város legnevesebb történelmi eseménye, a szigetvári ostrom, és a modern kori Szigetvár legnagyobb rendezvénye, a Zrínyi Napok Emlékünnepség is.

A hódító úton levő törököknek az 1540-50-es években Szigetvár kivételével minden környékbeli végvárat sikerült bevenniük. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvidéki végvár megtartásának feladata.

A szigetvári ostromra 1566-ban került sor, ahol a nagyjából 20-szoros túlerőben levő török sereg egy hónapnyi ostrom után tudott felülkerekedni a hősies magyar várvédőkön.

Szigetvár a 18. század végéig elhúzódó felszabadító harcok idején a Habsburg-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt. A városon ment keresztül az 1868 májusában forgalomba helyezett, a fővárossal, később Gyékényesen át az egyetlen magyar tengeri kikötővel, Fiuméval is kapcsolatot teremtő Pécs–Barcs vasútvonal is.